„Folyamatosan rászorulunk arra, hogy újraszervezzük az életünket. Szelektálunk, leltárazunk, mérlegelünk, halogatunk, majd jobb esetben lezárunk és tovább lépünk. Deli Ágnes szobrászművész installációjában dolgozza fel az elengedéssel járó frusztrációkat. Ready made szobrai egyszerre tekinthetők a kultúra elsiratásának, a kivándorlók búcsúztatásának, de a személyes elengedés-rítusok metaforájának is. A folyamat végén a kiindulópont a felismerhetetlenségig átalakul, elveszíti korábbi jellegét, ahogy a bútorok szobrokká válnak. Nem tudunk mindent megmenteni és magunkkal vinni, a jó szándék pedig sokszor önbecsapással párosul. A Valami vége című kiállítás annak a lírai felismerésnek a pillanatát ragadja meg, amikor rájövünk, hogy a lezárás végleges és brutális, a múlt értékei pedig nem mindig továbbvihetők.” (Cserhalmi Luca esztéta)
Deli Ágnes Munkácsy-díjas szobrászművész 1991-es első önálló kiállításával – amit több mint negyven követett – induló művészeti pályája során bemutatta munkáit jelentős hazai múzeumokban és galériákban. Legnagyobb hazai kiállításai a 2000-ben rendezett Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum-beli és a 2002-es Ludwig Múzeum-beli kiállítása. Külföldi egyéni kiállításai voltak például Bécsben, Vevey-ben, Bukarestben, Kassán, Kasselben. Művei megtalálhatók köz- és magángyűjteményekben egyaránt.
Egyetemi tanár, 17 éve tanít különböző művészeti felsőoktatási intézményekben, jelenleg a METU oktatója.
